A vízkeménység, és a vízkeménység mérése

Vízkeménység mérése gyorsan és egyszerűen! OKT-1 keménységteszterünk gyors és pontos vízkeménység vizsgálatot tesz lehetővé. Az eredményt német keménységi fokban kapjuk meg (nk°).

A csomag tartalma:

1 db mérőedény
1 db titráló folyadék
A mérés folyamata:

A vizsgálat előtt a mérőedényt öblítsük ki, majd töltsük fel az 5 ml-es jelzésig a vizsgálandó vízmintával.
Adjunk egy cseppet a titráló folyadékból az edényben lévő vízmintához, majd enyhe rázással alaposan elegyítsük a két folyadékot.
Ha az első csepp titráló folyadék zöldes színűre változtatja a vizet, akkor a vizsgált víz lágyvíz.
Ellenkező esetben mindaddig ismételjük a műveletet, amíg az elegy piros elszíneződése zöldes színűre nem változik.
Minden csepp a titrálófolyadékból 1 nk°-ot jelent, így a vizsgált vízminta keménysége a zöldes elszíneződésig adagolt cseppek számával azonos.
A 10 ml-es szintig töltve az edényt 0,5 fokonként mérhetünk a fenti módszer szerint. Ebben az esetben 1 csepp titráló folyadék 0,5 nk°-ot jelent.
 

Az OKT-1 keménységmérőt ITT megvásárolható.

A víz keménységéről:

Vízkeménységnek a vízben oldott ásványi anyagok mennyiségét nevezzük, melyet különféle módokon lehetséges meghatározni. A kemény víz hatással van a víz lehetséges felhasználásaira, és annak egészségügyi minőségét is befolyásolja.

A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége befolyásolja.

A változó keménységet (más nevén karbonátkeménység) a kalcium-hidrogén-karbonát (Ca(HCO3)2), illetve a magnézium-hidrogén-karbonát (Mg(HCO3)2) mennyisége okozza. Ezek mennyisége forralással csökkenthető, mivel ilyenkor vízben oldhatatlan karbonátok formájában (CaCO3) kiválnak.

Az állandó keménységet a szulfátok, kloridok okozzák (kénsavas és sósavas sók, mint kalcium-szulfát, kalcium-klorid, magnézium-szulfát stb.), melyek hő hatására sem válnak ki.

A két keménység együttesen adja meg a víz összkeménységét.

A kemény víz hatásai

Vízkőképződés; a mosószerek hatása gyengébb; a hüvelyesek nehezebben puhulnak meg, ha kemény vízben főzzük őket. Egyes tudományos kutatások szerint a vesekővel és számos csont- és érrendszeri betegséggel is kapcsolatba hozható a kemény víz.

Vízkeménység fokozatai

nk°    keménység
0–4    nagyon lágy
4–8    lágy
8–18    közepesen kemény
18–30    kemény
30 felett    nagyon kemény
 

Ínyenceknek - A mérések fajtái

A keménységet általában keménységi fokban adjuk meg. Magyarországon jellemzően a német keménységi fokot használják (jele nk° vagy °dH), de használatos még a francia keménység (fk°) illetve az angol keménységi skála (ak°) is.

1 nk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium és magnéziumiont tartalmaz.
1 fk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-karbonátnak (CaCO3) megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz. (Ezen skála előnye, hogy a kalcium-karbonát molekulatömege 100, így könnyű vele számolni.)
1 ak° keménységű az a víz, mely 14,3 mg/l kalcium-karbonátnak megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz.
A különféle keménységi fokok között a következő az összefüggés:

1 nk° = 1,79 fk° = 1,25 ak°

Forrás: Wikipédia