A fordított ozmózis folyamat a vízmolekulák és a vízben jelen levő más oldott anyagok részecskéinek szétválasztását jelenti egy féligáteresztő membrán segítségével. Ez a minden élő sejtben lezajló természetes ozmózis folyamat megfordítását jelenti. A membrán kiszűri a vízben jelen levő szerves és szervetlen szennyeződések 96-99%-át, a nehézfémeket és radioaktív elemeket 0,0001 mikron méretig.

Az ozmózis víztisztító rövid működési leírása
A vízmű által szolgáltatott víz adja az alapot, a nyersvizet a víztisztító berendezés számára. Első ütemben három előszűrő (két mechanika és egy aktívszén) betéten keresztül áramlik a nyersvíz. Itt történik meg előtisztítás az 5mikronnál nagyobb szennyeződések és a klór, illetve a klórozás melléktermékei kiszűrésre kerülnek. Az előtisztított víz kerül rá a berendezés lelkére a fordított ozmózis membránra. A membrán spirált úgy gyártják, hogy egy vagy több membránréteget egy perforált központi csőre tekernek. A víz áthalad a rétegeken és spirálisan a középen levő csőben gyűlik össze. Végül a csőben összegyűlt víz egy tárolótartályba kerül. A tisztított víz csaptelep megnyitásával pedig a gumimembrán kinyomja a tartályból a desztillált minőségű vizet, mely újabb két patronokon áthaladva végül a csaptelepen keresztül jut el a fogyasztóhoz.

A baktériumok és vírusok minden, környezetünkben előforduló vízben megtalálhatóak. Számuknak az ivóvízben a szabványban meghatározott érték alatt kell lenniük, az esetleges fertőzések elkerülésére. Az UV fény ezen mikroorganizmusok szaporodását és fejlődését akadályozza meg, ezzel megszünteti a jelenlétüket a vízben. Bizonyos esetekben kiemelten fontos a víz bakteriális tisztasága: például kisgyermekes családoknál, kórházakban, orvosi-, fogászati rendelőkben, vendéglátó egységekben. Köztudott, hogy a napból jövő ultraibolya sugárzás elpusztítja a mikroorganizmusokat, a berendezés ezt az elvet használja fel a vízben lévő mikroorganizmusok eltávolítására.
Ez a módszer a napjainkban alkalmazott módszerek közül a leggazdaságosabbnak és környezetvédelmi szempontból is a legmegfelelőbbnek számít. A kezelendő víz ilyenkor ultraibolya (UV) fényt sugárzó lámpacsövek mellett áramlik el, s az intenzív sugárzás végzi el a víz fertőtlenítését. Az általánosan elterjedt vegyszeres fertőtlenítéssel szemben az UV csírátlanítás nem hagy maga után kellemetlen utóízt, nem kell trihalometán képződéstől sem tartanunk.

A víz természetben állandóan körforgásban van. A lágy esővíz átszivárog a földön, a köveken, természetes és mesterséges anyagokkal kerül kapcsolatba. Ez alatt a kölcsönhatás alatt különféle oldott és lebegő anyag, szervetlen vagy szerves vegyület kerülhet bele. Ezek a szennyeződések károsodást okozhatnak a felhasználás során, ezért el kell távolítani őket.

A vízszűrők olyan berendezések, amelyeknek az adott rétegvastagságú szűrőanyaga a rajta keresztüláramló víz szennyezőanyag - tartalmát eltávolítja. A szűrők általában 0,1 - 1 µm-nél nem kisebb szemcseméretű anyagokat lehet kiszűrni.

A vízszűrő jellegét és típusát az alapján választjuk ki, hogy milyen a bejövő vagy használt víz lebegőanyag tartalma, és hogy mit szeretnénk a vízszűrővel elérni. Továbbá a vízszűrőket még az különbözteti meg egymástól, hogy mekkora az adott vízszűrő résmérete, vagy szűrési hatékonysága, amit általában mikronban mérünk. Az a vízszűrő vagy szűrő berendezés, ami jobb vízminőséget állít elő mint 1 mikron, azt már ultaszűrésnek, vagy nanoszűrésnek nevezzük. Ide tartozik még a homokszűrés, melyet hidrociklon-os megoldással szűrünk.